Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Vörös blues

2012.10.15

Melletted ébredtem
egy őszi reggelen,
arcodra révedtem
buján, szerelmesen;
mi lenne nélküled
őrült életemmel,
ha téli szürkület
magányban érne el?

Kávémat kortyolom
s ülök az erkélyen,
bagómat slukkolom
a reggeli fényben;
messze már a hajnal,
de a város még nyugodt,
pedig a madarak
hangja rég oly unott.

Meglibben a függöny,
s ott állsz az ajtóban,
szemed, akár a gyöngy
bájosan megvillan;
nincs rajtad semmi más
csak egy vörös blúz,
jön egy nagy villanás -
megszületik ez a blues.

Eme művemet egy Grétis álmom ihlette.

/Budapest, Kelenföld, 2012. 10. 14., valamikor éjfél körül/